Basztakurta

Trógerfalva szombat este kis híján Basztakurtává változott. Épp a süllyedő hajót próbáltuk elhagyni, és ennek a tervnek a végrehajtásával voltunk bőszen elfoglalva amikor az égiek közbe szóltak és végül maradnunk kellett. Egy jó barátom társaságában neki indultunk felfedezni azt amit már oi sokszor felfedeztünk, és hát valljuk be nem sok újat vártunk. De ahogy a régi mondás tartja, mindig mást vár az ember... Szóval épp sétálgattunk a szakadó esőben miután gyomrunkat megtöltöttük csoki turmix-al:

-Te, mi legyen akkor? Maradunk itthon? Kérdezte ifjú barátom.
-Hát, jah. Most mi csináljunk? Le vagyunk égve, az idő meg a kedvünk is szar... Válaszoltam pesszimistán.

Egyszer csak egy helyi suhanc vágott elénk és köszönés nélkül belevágott a mondandójába:

-Srácok, hallottátok mi lesz este a presszóban?
-Fogalmunk sincsen, nah ki vele!
-Állítólag jön valami csaj és sztríptiz lesz!
-Haha, komám és a hölgy paramétereiről lehet valamit tudni? Esetleg egy 50 éves, 150 kilos bombázó?
-Ki tudja, de ingyen lesz! Éjfélkor várlak titeket!

Ingyen lesz. Ez az egyik kulcsszó ma Magyarországon. Ami ingyen van azt megnézzük, legyen bármilyen rossz is mert ott összegyűlnek a népek. Mondhatni közösségi életet élnek. És ez erre fele már egyre ritkább...szóval úgy döntöttünk, hogy lesz ami lesz, éjfélre a presszóba megyünk, bármi is készülődik ott!

Nálunk töltöttük a hátralévő időt, a teljesen puritán és civilizáció mentes szobámban. Dani barátom egyszer csak homlokához csapott:
- Most jut eszembe én már voltam egy helyi sztríptizen a Katicába.
-Huhh ott volt ilyesmi? De hisz az egy szar csöves kocsma! Keltem ki magamból.
 -Na, komám meg is volt a színvonal! Képzeld a sok öreg alkoholista már teljesen bezsongott és mind ott lobogtatta a kis pénzecskéjét! A kocsmáros sem volt hülye, megérezte a pénzszagot és megegyezett a lánnyal, hogy oda adja a raktárt mint hálószobát, de akkor szeretne egy bizonyos százalékot. Kezet ráztak majd jöttek sorra  a kuncsaftok. Volt aki résen és volt és azt mondta, hogy fizetett, így ő erre az estére ingyen kapta a pinát.  Az alkeszok egyébként rendesen kitettek magukért legalábbis az egyik. A tulaj felesége mikor másnap benézett a raktárba, észrevette, hogy a nagy hevességben valamelyik senkiházi szószerint lebaszta a polcról az egyik süteménytálat...
 -Remélem azért itt ilyen nem lesz!

Kellőképpen feltöltődve indultunk meg a helyszín fele, éjfél előtt néhány perccel. A kocsma előtt már jelezték, hogy nem a szokásos  bejáraton fogunk bemenni mert ezt most magánrendezvény. Ennek tudatában már nem is néztem furán arra, hogy bent kb. minden második ember dohányzik. Követtük az embertömeget és megpillantottuk a "színpadot", ami nem volt más mint egy sima asztal! Ekkor már hangosan röhögtem, ami miatt eléggé furcsán néztek rám...de amint végigpillantottam rajtuk a nevetés csak erősödött.
Indián a helyi fogyatékos különítmény vezéralakja, Pupi aki már vagy 8 gyereket csinált mindenféle ordenáré nőnek, de ezek közül egyet sem nevel, a szokásos gettó buxák, és a helyi kemény csávó is befoglalta a méltó helyét. Kezdődjön hát a sóóó!

Laptopról klasszikus motoros zenék csendültek fel és a hölgy mozgásba lendült. Latexcsizma, combfix libbenő csöcsök!
-Tiszta Amerika apám! Ordítottam gúnyosan a komám fülébe.

Természetesen az első sort néhány szellemi fogyatékos, és a fogatlan alkoholisták szövetségének helyi egyesülete tette ki. A legcsövesebb fizimiskájú jelzett a kurvának, hogy beszélni akar vele és közelebb hajolt hozzá. A lány reakciója heves tiltakozás volt... vajon mit kérhetett tőle??!

Közben egyre jobban forrt a hangulat, a bugyi lecsúszott,de néhány sörösüveg meg kicsúszott a kezekből nagy csörömpölések közepette. Nemhiába. Itt ilyen ritkán van! Jó, hogy a szíve nem állt meg valamelyiknek... Épp a közönségen vizslattam a szemem amikor a gettó buxák akcióba lendültek. Gondolom zavarta őket, hogy mindenki az asztalon vonagló kurvát figyeli. Meglehetősen vad táncikálásba meg picsarázásba kezdtek, éppen javasolni szerettem volna nekik, hogy az asztalon van még szabad hely a számukra...

Ekkor Dani a fülembe kiáltott:
-Te, ezek vágod, hogy testvérek?
-Micsoda?! Ez komoly?
-Jah a nővére irányítja a hugicát.

A nagyvárosokban menne a züllés? Ugyan már a faluba ugyanaz megy! Csak teremtsék meg a lehetőséget és ugyanaz megy itt is csak kicsiben.
 Mikor már éppen eluntam az egészet, beleszóltak a mikrofonba:
Köszönjük a megtisztelő jelenlétet ennyi volt mára!

Lázadásunk kezdetei Vol 2

Amikor neki láttunk az ún. lázadás folyamatának 2001 környékén a kezdetekben ezt teljesen komolyan vettük. Az anarchiáról vajmi keveset, a kommunizmusról még talán annyit sem tudtunk...no és ott
volt az a sapkás faszi ez a Guevera. Franc se tudta honnan szalajtották, de kurva jól nézett ki
a pólókon meg  a zászlókon no meg ugye a PICSA nevű zenekar is írt róla egy dalt. Mégis jól esett a többségnek ezeket hangoztatni és megpróbálni ezen elvek szerint élni még ha az illetőnek fogalma sem volt, hogy pontosan mit vagy kit is próbál követni.A falusi anarchista punk tevékenység legfőbb elemei a közös ivászat, rongálás, és gusztustalan viselkedés volt leginkább.Unalmas és szürke hétköznapjainkat rendkívül mókássá tudta tenni egy-egy közös hányás, vagy egy közös bokorba szarás. Általában már kora este gyülekeztünk a parkban vagy a játszótéren. Itt gyorsan megbeszéltük az aznapi élményeket majd egyhangúan amellett döntöttünk, hogy kezdődhet az alkohol fogyasztás! Ilyenkor mindig akadt egy olyan gondviselő felnőtt aki némi fejadagért cserébe megvette nekünk a szeszt és a mellé kötelező dohányárut!( akkor egy doboz szofi 265 ft volt!) Gyors kultúrsarok után ( Magyar Taraj olvasás) elkezdtünk tanakodni, hogy mi is legyen a ma esti, vagy éppen nappali rombolásunk. Fényes hétköznap történt meg például a helyi önkormányzat összefújkálása mindenféle zenekar neveivel és egyéb punk szlogenekkel miközben a társaság másik fele az étteremből ellopott wc papír segítségével próbálta felgyújtani a hivatal mögötti parkos részt.  Nem tudom az arra kószáló járókelő vagy biciklis mit gondolhatott de mindenesetre sosem feleltünk ezért a tettünkért szerencsére. ( Azóta már le is festették a firkálmányokat több mint tíz év után) Ruházatunkért ami legfőképpen a "kemény" punk zenekarok pólóiból, tróger nadrágból, tornacipőből vagy  bakancsból állt (esetleg anarchiás nyaklánc) a közeli Bahia bolt volt a felelős ami azóta már Bootleg lett. Azóta sem láttam például azt a cigit amit ott lehetett vásárolni. Valami eszméletlen ronda rózsaszín papírba volt becsomagolva, ezen szerepelt ilyen sok fejű indiai elefánt és maga a cigiken nem volt füstszűrő meg én nem tudom, hogy diófa levél vagy mi a lószart csavarhattak bele de eszméletlen rossz volt! Ehhez viszont nem kértek személyit, olcsó is volt ezért mondhatni ráfanyalodtunk. Ennél már csak egy rosszabb volt akkoriban az a tubák. Sose értettem abban a szemétben mi a jó, de így visszanézve azt látom, hogy majdnem mindenkinek fűződik hozzá valami története. Huhh, egy kicsit elkalandoztam itt már a nosztalgiázásban de egyelőre ennyi elég! Folytköv. Oi!

A nép itala

 Nos a kannás bort úgy gondolom nem kell senkinek sem bemutatni Magyarországon. Ha nem is volt vele valakinek közvetlen élménye ha más nem akkor viccekből biztos, hogy halott már róla. Ugyebár e nemes ital abban különbözik az hagyományos boroktól, hogy vagy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem tartalmaz szőlőt. Ezt próbálják pótolni cukorral, műtrágyával és egyéb vegyszerekkel.Nagyon sok derék honfitársunk került már föld alá tőle ki többet, ki kevesebbet fogyasztott belőle de az is biztos, hogy az eredmény önmagáért beszél!

Nekem is volt egy olyan időszakom amikor előszeretettel fogyasztottam ezt a nemes lőrét. Itt egy kis fogalom tisztázásra meg is állnék. Mi akkoriban valódi kannás bor fogyasztók voltunk hiszen pénzünk nem volt másra és szerettünk volna jó sokat butulni, tehát alapos mérlegelés mellett a szükség is rávitt minket arra, hogy minél többet fogyasszunk belőle. Azonban van egy másik oldal is... bizony vannak olyan aljas, senkiházi népek akik holmi divatból kezdték el fogyasztani írásom tárgyát. Megvehették volna a drága viszkit vagy a drága konyakot az úritalt, de nem! Majd ők lázadnak és megveszik a koccit a tecsóban egy kis pancsi üccsivel kombinálva! Mondanom sem kell ezektől mi nagyon alaposan elzárkóztunk, az utcán sem köszöntünk nekik...(nyilván máshol meg nem is találkozhattunk!)

A kannás bor fogyasztása főleg nagy társasággal rendkívül mulatságossá és emlékezetessé teheti az ember péntek vagy szombat estéjét. Bár a legtöbb esetben a vasárnap abból állt, hogy próbáltuk összerakni, hogy mi történhetett az elmúlt néhány napban...ezekből mindenképpen közölni fogunk néhányat a blogon hiszen se szeri se száma az ilyen eseteknek de most ragaszkodom az általános bemutatáshoz és nem teszek nagyobb kitérőket.

A kannás bor fogyasztás hatásai/tünetei fiatal szervezetnél:

•  hasmenés
•  hányás 
• céltalan rombolási vágy
• céltalan üvöltözés
• bevizelés
• gyomorrégés
• sebezhetetlenségi érzés
•  látásromlás és az egyéni szuper képességek ez mindenkinél másképp jöhet le.

Idősebb szervezetnél több évi  fogyasztás után:

• robotjárás
• mozgási zavarok
• beszédkészség elvesztése
• szellemi leépülés
• átható bűz a bőrön át
• halál

 Néhány ismertebb név a tecsó és a kisboltok polcairól a teljesség igénye nélkül:

• Oázis (datolya bor)
• Csaplárosné
• Durbints sógor
• Áldomás
• Bástyabor
• Pincebor
• Koccintós
• Gondűző
• Jóbarát
•  Tőtike
• Barátok bora
• Pincemester....

Általunk kreált nevek:

• Pálynsz wályn
• Tabli
• Köpős
• Kanna
• Bhór
• Badacsonyi Borzalmas
• Soltvadkerti Májrobbantó
• Keva ( ez leginkább Szegeden, a pancsolt üdítővel való összekeverést jelezné)
• Péti Leányka.....

És végül az elmaradhatatlan fotók: