Lázadásunk kezdetei Vol 2

Amikor neki láttunk az ún. lázadás folyamatának 2001 környékén a kezdetekben ezt teljesen komolyan vettük. Az anarchiáról vajmi keveset, a kommunizmusról még talán annyit sem tudtunk...no és ott
volt az a sapkás faszi ez a Guevera. Franc se tudta honnan szalajtották, de kurva jól nézett ki
a pólókon meg  a zászlókon no meg ugye a PICSA nevű zenekar is írt róla egy dalt. Mégis jól esett a többségnek ezeket hangoztatni és megpróbálni ezen elvek szerint élni még ha az illetőnek fogalma sem volt, hogy pontosan mit vagy kit is próbál követni.A falusi anarchista punk tevékenység legfőbb elemei a közös ivászat, rongálás, és gusztustalan viselkedés volt leginkább.Unalmas és szürke hétköznapjainkat rendkívül mókássá tudta tenni egy-egy közös hányás, vagy egy közös bokorba szarás. Általában már kora este gyülekeztünk a parkban vagy a játszótéren. Itt gyorsan megbeszéltük az aznapi élményeket majd egyhangúan amellett döntöttünk, hogy kezdődhet az alkohol fogyasztás! Ilyenkor mindig akadt egy olyan gondviselő felnőtt aki némi fejadagért cserébe megvette nekünk a szeszt és a mellé kötelező dohányárut!( akkor egy doboz szofi 265 ft volt!) Gyors kultúrsarok után ( Magyar Taraj olvasás) elkezdtünk tanakodni, hogy mi is legyen a ma esti, vagy éppen nappali rombolásunk. Fényes hétköznap történt meg például a helyi önkormányzat összefújkálása mindenféle zenekar neveivel és egyéb punk szlogenekkel miközben a társaság másik fele az étteremből ellopott wc papír segítségével próbálta felgyújtani a hivatal mögötti parkos részt.  Nem tudom az arra kószáló járókelő vagy biciklis mit gondolhatott de mindenesetre sosem feleltünk ezért a tettünkért szerencsére. ( Azóta már le is festették a firkálmányokat több mint tíz év után) Ruházatunkért ami legfőképpen a "kemény" punk zenekarok pólóiból, tróger nadrágból, tornacipőből vagy  bakancsból állt (esetleg anarchiás nyaklánc) a közeli Bahia bolt volt a felelős ami azóta már Bootleg lett. Azóta sem láttam például azt a cigit amit ott lehetett vásárolni. Valami eszméletlen ronda rózsaszín papírba volt becsomagolva, ezen szerepelt ilyen sok fejű indiai elefánt és maga a cigiken nem volt füstszűrő meg én nem tudom, hogy diófa levél vagy mi a lószart csavarhattak bele de eszméletlen rossz volt! Ehhez viszont nem kértek személyit, olcsó is volt ezért mondhatni ráfanyalodtunk. Ennél már csak egy rosszabb volt akkoriban az a tubák. Sose értettem abban a szemétben mi a jó, de így visszanézve azt látom, hogy majdnem mindenkinek fűződik hozzá valami története. Huhh, egy kicsit elkalandoztam itt már a nosztalgiázásban de egyelőre ennyi elég! Folytköv. Oi!